12. fejezet .Utolsó ?/csütörtök/

-Megjött Johnny .-rontott be a szobába Josh .

-Rendben .Akkor túrára fel.!-töröltem le a könnyeimet és tetettem a mosolyt ami talán most még erőltetettebben hatott mint általában .

-Nem .Te és a Johnny itt maradtok van mit megbeszélnetek .-mosolyodott el Marie majd ö is a könnyeimet kezdte el törölgetni .

Kimentünk az ajtóhoz ahol már ott állt mindenki a nagy hátizsákokkal és feltöltött telefonokkal .

Johnny oda akart hozzám jönni ,de félúton megállt mivel Marie-nek mondani valója akadt.

-Ma én leszek a túravezető .!-húzta ki magát büszkén .

-Ti meg beszéljétek meg amit meg kell .-mutatott Johnnyra és rám .Én csak lehajtott fejjel bámultam a cipőm orrát ,nem akartam látni a tekinteteket amik körbe vettek, főleg nem Johnnyét.

Harry és Josh már kézen fogva mentek ki az ajtón ami számomra rengeteget jelentett ,boldoggá tett ,hogy az én legjobb barátom boldog és az osztály nem ítéli el azért aki és ami.

Miért is kéne elítélni valamit amit nem ismernek ,nem értenek ?

Miért ha egyszer nem az ő életük akkor miért kéne bele szólniuk ?

Ez nem az én Harry-m választása volt ez nem egy orvosok álltam meggyógyítható betegség .

Miért kéne meggyógyítani ,azt ami tökéletes ugy ahogy van ?

Ez a csöppnyi boldogság elterelte a figyelmemet arról ,hogy életem szerelemével vagyok kettesben aki holnap ,már úton lesz Kaliforniába .

-Nem hagytad ,hogy befejezzem amit mondani akartam ...-kezdett bele és ezzel együtt indult meg felém.

-Talán három gyereked is van és 2 feleséged ohh vagy vámpír vagy ?.-kezdtem el gúnyosan találgatni.

-Vissza kell mennem Kaliforniába és igen, van egy kislányom 13 éves a neve Molly és beteg ,rákban szenved .Nem hagyhatom csak ugy ott az alkoholista drogos anyjával .Gyere velem Kaliforniába...-simította meg az arcomat .

-Miért nem mondtad ,hogy van egy lányod ?.-kérdeztem nyugodt hangon .

-Miért nem mondtad Soha .?.-emeltem fel a hangom ,de azért még kiabálásnak nem nevezném.

-Félem ,hogy akkor nem kellenék neked .-kezdte el kémlelni a földet .

Kezeim közé vettem arcát majd mélyen a szemébe néztem.

-Úgy nézek én ki mint aki nem fogad el ugy ahogy vagy ?.

-Annyira sajnálom ..-fojt végig egy könnycsepp az arcán majd még egy és még egy.

-Szeretlek .-súgtam halkan miközben ,meg csókoltam .

Ahogy egyre közelebb húzott magához a szívem egyre jobban darabokra tört.

És a kicsi szilánkok bele álltak a lelkembe ami már rég vérzik ...

Olyan volt mintha ez lenne az utolsó ugy éreztem bármikor eltűnhet.

A nappali padlóján kötöttünk ki félmeztelenül tovább már nem jutottunk pedig egy méterre volt a kanapé.

-Ne.!-jelentettem ki határozottan de valójában nem is tudtam mit akarok .

-Nem akarom ,hogy még jobban kötődjek hozzád ha soha többé nem látlak -magyaráztam komoly tekintettel ,de belül tudtam ,hogy csak magamnak ártok vele.Mindegy mit teszek .Ha megteszem bánni fogom ,hogy megtettem ..De ha nem ....

-Akkor nem jössz velem Kaliforniába ?.-kerekedtek ki a szemei .

-Nem tehetem .-hajtottam le a fejem ,nem bírtam a szemébe nézni féltem ,hogy elsírom magam és akkor nem tudok magyarázatot adni .

-Nem hagyhatom itt aput  most ,hogy részben vissza kaptam .Kell neki adnom egy esélyt bármennyire is próbálom gyűlölni nem megy ,mert ő az apám .Itt van Harry akinek nagy szűksége lesz rám amikor Josh össze törti a szívét amikor gúnyolódást  kap és a szüleinek sem meri egyedül elmondani .

Mariet sem hagyhatom itt aki kevesebb mint egy hét alatt olyan lett mintha a nővérem lenne .

Nem tehetem ezt velük ....- Ezek mellet az okok mellet ott volt az is ,hogy nem akartam a terhére lenni .Féltem ,hogy túl sok lenne neki ,hogy még én is ott legyek vele a kislánya mellet aki  csak 7 évvel fiatalabb mint én .Féltem attól is ,hogy Molly nem szeretne nem akartam tönkre tenni semmit ...

-Megértelek .-mosolyodott el .

-De minden esetre itt a jegyed .-vet ki a zsebéből egy repülő jegyet .

-Te már megvetted nekem ?.-mosolyodtam el .

-Már rég ...-nyomott egy puszit a homlokomra .

-Te tényleg szeretsz engem ...

-De még mennyire ..-állt fel majd nyújtotta a kezét ,hogy felsegítsen .

Nem értettem mi történik ,mert amikor felálltam ő letérdelt .

-Drága ,kedves Október Collins hozzám jössz feleségül .-mosolyodott el majd elővett egy műanyag rozsaszin szívecskés gyűrűt ...

-Nehéz kérdés -nevettem el magam majd a boldogság könnyeim is előjöttek , nem bírtam nem mosolyogni .Annyira édes és vicces is volt egyben ...a romantikáról már nem is beszélve.

-Igen .!-jelentettem ki komolyságot tettetve  és egyből ráhúzta a gyűrőt az ujjamról amit valami kislánytól lophatott ....

-Amikor megkérdeztem a kislányomat mit vigyek neki haza ....-kezdett bele könnyes szemekkel ,de ez valahogy nem volt olyan boldog könnyeső mint az enyém .

-Azt mondta ,hogy egy anyukát szeretne aki szereti ..-mosolyodott el .

-Oda adta nekem ezt a gyűrőt és azt mondta "apu ezt csak annak add oda akit tényleg szeretsz és szeret téged " -törölte le a könnyeit .

-Annyira sajnálom ,hogy nem mehetek veled -öleltem magamhoz ,de olyan szorosan mintha ez lenne az utolsó.

Nem tudtam mit tenni  cikáztak a gondolataim minden felé .

Én el szeretnék menni ,új életet élni vele és a kislányával .

De akkor mi lesz a régivel és azokkal akik fontossá váltak számomra ?

-Én is sajnálom .-csókolta meg a homlokomat.

El sem tudtam képzelni az életemet nélküle a hangja ,mosolya és a csókjai nélkül  ...

Tudtam ,hogy hiányozni fog és nem leszek boldog .De ez tűnt  helyesnek és jónak ...annak amit mások elvárnak .

Hiszen az emberek mindent elítélnek ,ha nem vagy olyan mint ők akkor nem is vagy ember .

A tökéletesre vágynak a tökéletes családképre .

De kinek mi a tökéletes ....

-Rettenetesen fogsz hiányozni....

-Te is nekem .-csillogtatta meg szemeit.

-Szóval Mrs.Depp elkíséri az urát zuhanyozni ?.-Próbált boldognak tűnni ,de nem volt az .Úgy tett mintha minden rendben lenne ,pedig minden szét volt esve .

-Természetesem .-indultunk meg kézen fogva a fürdő felé .

 **************

-Nem jössz be mellém?.-kérdezte kiskutya szemekkel

-Majd még meggondolom .-mosolyodtam el .

.-Csonkolj már meg .! .-jelentettem ki .

Úgy csókolt mint még soha olyan szenvedéllyel ahogy senki más nem tud.

Abban a pillanatban leeset ,hogy nem tudnék élni nélküle ...

De a gondolatot miszerint vele megyek, gyorsan kivertem a fejemből amikor berántott a zuhany alá és a kissé hideg víz meghozta az eszemet és elmosta azt amit a szívem akart.

-Utolsó csók ?.

-Sosem lesz számunkra olyan ,hogy utolsó .-vette le a pólómat majd szépen lassan minden egyes ruhadarabot ami rajtam volt .